Kertbejárás Hosszúhetényben

HOGYAN TEHETJÜK TERMÉKENNYÉ KERTJEINKET? (2024) 

Nemes Mátyás biogazda volt a vendégünk, aki 2015-ben az “Év biogazdája” kitüntetését nyerte el.

Figyelmébe ajánljuk a biodinamikus gazdálkodás iránt érdeklődőknek az EGY TV riportját – videós kerti körbejárást – ahol Nemes Mátyás tanácsait követhetjük a fejlesztés alatt álló Pelle birtokról.

Fenntartható gazdálkodás és talajélet helyreállítása

A gazda és Nemes Mátyás beszélgetése során bemutatásra kerül egy fenntartható mezőgazdasági rendszer, amely a természetes folyamatokra épít, miközben csökkenti az emberi munkaigényt. A módszerek középpontjában a talajélet helyreállítása, a komposztálás, az állatokkal való együttműködés és a mikroorganizmusok szerepe áll.

A teljes videó alapján összeállított kivonatot alább olvashatják, ahol kiemeljük a főbb gondolatokat és gyakorlati tanácsokat.

A terület állapota és kiindulópont

• A kert hosszú ideig gazda nélkül maradt, ezért a természet visszahódította. Egyes területeken sűrű növényzet és bozótos alakult ki, a gyümölcsfákat is belepte a lonc.
• A természet nem elvadult, hanem visszaállt egyensúlyi állapotába, az ott megjelenő növények alkalmazkodtak a környezethez.

Három szint figyelhető meg:

• 1. Talajszint (humuszréteg és mikroorganizmusok)
  2. Cserjeszint (bokrok és kisebb fák)
  3. Lombkoronaszint (nagyobb fák, gyümölcsfák)

Egyes helyeken a talajélet erősebb volt a cserjék számára, mint a gyümölcsfák számára, ezért a cserjék túlnőttek a fákon. Az árnyékosabb területeken gyógynövények jelentek meg, de sok helyen a gyep is ritkulni kezdett, ami a talaj gyenge állapotára utal.

Talajélet és tápanyagpótlás

• Fontos a talajélet fenntartása, mert a növények a talajban lévő tápanyagok és mikroorganizmusok segítségével fejlődnek.

Többféle módszer létezik a talaj regenerálására:

• • Baktériumtrágya és PI-víz használata a mikroorganizmusok aktiválására.
  • Talajtakarás (mulcsozás), amely megköti a nedvességet és növeli a talaj szervesanyag-tartalmát.

A talajtakarással javítható a vízháztartás és a hőmérséklet

• A talajtakarással megakadályozható, hogy a csapadék gyorsan elfolyjon, így az a fák gyökereihez szivárog. A szerves anyag (pl. szalma, levelek, kórók) segít a víz megtartásában, és tápanyagot biztosít a talajbaktériumok számára.

A takarással kiegyenlíthető a talaj hőmérséklete:

• • Nyáron csökkenti a túlzott felmelegedést.
  • Télen megakadályozza a talaj kihűlését.

A terület domborzati adottságainak figyelembevétele

A kert domboldalon helyezkedik el, ezért különböző mikroklímák alakulnak ki:

• • Délkeleti oldal – több napsütést kap, kedvezőbb a növények számára.
  • Nyugati oldal – árnyékosabb, hűvösebb terület.

A völgy aljában a talaj fekete és tápanyagban gazdag, mert az eső lemosta a humuszt a felsőbb részekről. A humuszréteg helyreállítása segíthet a vízmegtartás javításában és a termékenyebb talaj kialakításában.

Talajélet és vízgazdálkodás

• A talajélet kulcsfontosságú, mivel a növények a mikroorganizmusok segítségével jutnak tápanyaghoz.
• Agyagos talaj esetén a víz nem tud mélyre szivárogni, ezért gyorsan elfolyik.

Vízelvezetés javítása:

• • Teraszok kialakítása, amelyek visszatartják a vizet és segítik a beszivárgást.
  • Talajtakarással (mulcsozással) megelőzhető a kiszáradás és megmarad a talajnedvesség.

Használható mulcsanyagok:

• • Szalma, levelek, kórók, szerves anyagok.
  • Baktériumtrágyák és PI-víz segíthetik a talaj regenerálódását.

Milyen vastagon kell takarni?

• • Minimális réteg: kb. 10 cm.
  • Ideális vastagság: akár 20-30 cm, ha van elegendő anyag.

A fa gyökereinek lefedése:

• • A fa gyökérzete nagyjából a lombkorona átmérőjével egyezik meg, tehát ezen a területen kell takarni a talajt.
  • A mélyebb talajtakarás segít a talaj hőmérsékletének stabilizálásában, így nyáron hűvösebb, télen pedig megvédi a kihűléstől. Támogatja a talajbaktériumokat, amelyek porózussá teszik a talajt és segítik a növények fejlődését.

Gyümölcsfák gondozása és regenerálása

• A területen rosszul metszett, elöregedett fák találhatók, amelyek egyes részei elhaltak, de tőhajtásokat hoznak. Helyes metszési technikával és talajtakarással a fák újra erőre kaphatnak.
• Ha egy fa erőteljes hajtásokat hoz, az azt jelzi, hogy jó a tápanyagellátottsága.

Kártevők és természetes szabályozás

• Mezei pocok és vakondprobléma:
  • A pocok szereti a fák gyökerét rágni, ezért érdemes talajtakarás és mulcsozás kombinációjával visszaszorítani.
  • A macskák jelenléte természetes módon szabályozza a pockokat.
• Lótücskök és egyéb kártevők:
  • Fonálférgek alkalmazásával lehet biológiai úton védekezni, ezek megtámadják a lótücsköket és más talajlakó kártevőket.
  • Homeopátiás módszerrel is próbálkozott: elégetett lótücsköt felhasználva információs permetet készített, amely hatékonyan működött.
  • A cserebogárpajorok és más gyökérrágó kártevők ellen cserépben történő palántázás segíthet, amely nehezebben hozzáférhetővé teszi a gyökereket.
  • A biodinamikus szemlélet szerint az ökoszisztéma természetes szabályozása hatékonyabb, mint a vegyi beavatkozás.

Gondolatok a biodinamikus gazdálkodásról és tapasztalatcseréről

A természet működésének megfigyelése segít a helyes kertgondozási módszerek kialakításában.

Tapasztalatcsere fontossága:

• • Ha egy gondolatot megosztunk, abból egy újabb ötlet vagy módszer születhet.
  • Az emberek különböző szemléletei és intuíciói segíthetik egymást a gazdálkodásban.

Biodinamikus szemlélet:

• • A növények és a talaj életereje összefügg.
  • A gazda szerepe nem csupán termesztés, hanem az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartása.

A kert természeti állapota és annak megértése

• A kert sokáig gazda nélkül maradt, és a természet visszahódította a területet.
• A növényzet spontán fejlődött ki a talaj és mikroklíma adottságai szerint.
• A természetben semmi sem véletlen, minden növény egy adott ökológiai szerepet tölt be.
• A biodinamikus gazdálkodás során az a cél, hogy megértsük és támogassuk a természetes folyamatokat.

Növények és energiák kapcsolata

A növények nemcsak fizikai, hanem energetikai szinten is hatnak. Példa: a fénygyökér nőies energiát hordoz, míg az állatvilágban pl. méh képviseli a nőiességet.

A hormonháztartás és a növények kapcsolata:

• • Bizonyos növények (pl. fénygyökér) tartalmaznak hormonális egyensúlyt támogató anyagokat.
  • A természetes hormonforrások segíthetnek a termékenység és a hormonális egyensúly fenntartásában.

A talaj és az emberi test kapcsolata

A talaj egészsége tükrözi az emberi test egészségét.

• D-vitamin és napfény:
  • A D-vitamin a bőrben termelődik, de ha a bőrt állandóan takarjuk (pl. festett körmök, naptej, ruházat), az csökkenti a D-vitamin termelést.
• A talaj és az emberi test közös tulajdonsága:
  • A talaj mikroorganizmusai hasonlóak az emberi bélflórához.
  • Ha a talajban kevés az élő baktérium, a növények sem tudják megfelelően felvenni a tápanyagokat.

A táj és a gondolkodás kapcsolata

• A táj, amit létrehozunk, tükrözi a gondolkodásmódunkat. Ha egy kertben gazdagság és harmónia van, az az ott élő emberek szemléletét is tükrözi.
• Talajtakarás és okszerű művelés eredményeként a talajélet annyira feljavult, hogy a szomszéd földjén is érezhető volt a hatása. A talajélet önállóan is képes regenerálódni, ha megfelelő támogatást kap.

Ajánlott olvasmány Alwin Seifert: Kertészkedés „mérgek” nélkül c. könyve

A méhek és a biodiverzitás fenntartása

• A méhek szerepe kiemelten fontos a természeti egyensúlyban, kulcsfontosságúak a növények megtermékenyítésében.
• A biodinamikus gazdálkodás során a méhek számára is megfelelő élőhelyet kell biztosítani, ahol elegendő nektárforrás áll rendelkezésre.
• A méhek érzékenyen reagálnak a környezetük változásaira, és fontos megérteni, hogyan lehet őket támogatni a megfelelő növénytelepítéssel.
• Probléma a világban:
  • Egyes országokban a túlzott vegyszerhasználat miatt a méhek eltűntek, és emberek végzik a beporzást.
  • Az USA-ban például méhcsaládokat vándoroltatnak az ültetvények között, majd a szezon végén megsemmisítik őket, mert olcsóbb új családokat nevelni, mint átteleltetni őket.
  • A biodiverzitás fenntartása létfontosságú, hogy ne jussunk el idáig.

Méhek befogása természetes módon

• Ha egy méhraj átrepül a terület felett, akkor nem kell utána szaladni.
• Egy régi méhészeti praktika szerint egy ásó és egy kalapács ütögetésével lehet megállítani a rajt, mivel a hangrezgéseket a méhek közelgő viharnak gondolják. Ez egy olyan megfigyelésen alapuló módszer, amely a természet törvényeire épít.

Zuzmók és a levegő minősége

• A fákon növő zuzmók indikátorai a levegő minőségének. Tiszta levegőben a zuzmók jól fejlődnek, míg szennyezett területeken eltűnnek.
• Példa Pécsről:
  • A helyi tüdőszanatórium közelében nincsenek zuzmók, mert az erőműből származó füst gátolja a növekedésüket. A hegy túloldalán, ahol nincs közvetlen szennyeződés, a zuzmók bőségesen megmaradnak.

A fák állapota és a talajélet kapcsolata

• A fák egészsége összefügg a talaj állapotával. Ha a talajélet legyengült, az a fák állapotában is megmutatkozik.

Jelei:

• • A fák elöregszenek, törzsük meggyengül.
  • A gombásodás, zuzmósodás levegőminőségi problémákra vagy talajélet-hiányra utalhat.

Megoldás:

• • A talaj takarása, mulcsozás, szerves anyag visszajuttatása.
  • A talaj mikrobiológiai életének támogatása, hogy a fák több tápanyagot vehessenek fel.

A szőlő és a tápanyagfelvétel optimalizálása

• A szőlő növekedése és terméshozama közvetlenül a talajélettől függ. Ha a talajban kevés a tápanyag, a hajtások vékonyak lesznek.

Megoldások:

• • Megfelelő metszés: a növény saját erőforrásait hatékonyabban tudja felhasználni.
  • Talajbaktériumok támogatása: a növények gyökereikkel „etetik” a talaj mikroorganizmusait, amelyek cserébe tápanyagokat biztosítanak számukra.

A növények és az emberi szervezet párhuzama

• A növények működése sok szempontból hasonlít az emberi szervezet működéséhez.

Példa:

• • Az emberi agy sok energiát használ, hasonlóan a növények gyökérzetéhez, amely felelős a tápanyagfelvételért és az információáramlásért. Ha nem kap megfelelő támogatást, mindkettő legyengül.

Következtetés:

• • A talaj gondozása hasonló a test egészségének megőrzéséhez: megfelelő táplálás, regeneráció és támogatás szükséges.

A gazda elmondja, hogy a terület természetes módon regenerálódott, de a saját igényeik szerint formálták. Saját módszere szerint halmozza a komposztot, rétegezi venyigével és trágyával, hogy elősegítse a lebomlást. A jövőbeli terv az, hogy a komposztot helyben használják fel, és az így keletkezett humuszréteget közvetlenül veteményezésre használják.

A tapasztalatok alapján a megfelelő talajkezelés nagy hatással van a termés minőségére. Ha egy módszer sikeres, az motivációt ad a további fejlesztésekre.

A gazda komposztálja a konyhai hulladékot, de a terület még kialakítás alatt áll. Egy lehetséges módszerként egy koncentrikus körökből álló komposztálót javasol, ahol a lebomló anyagok a külső rétegbe szivárognak át.

A giliszták szerepe a talajéletben kulcsfontosságú. A gilisztahumusz rendkívül értékes, mert a giliszták lebontják a szerves anyagokat, és közben olyan baktériumokat is hordoznak, amelyek természetes módon védekeznek például a burgonyabogár lárvája ellen. A giliszták gyors szaporodása miatt már rövid idő alatt jelentős populáció alakulhat ki. Egy egészséges talajban a giliszták jelenléte biztosítja a megfelelő tápanyag- és baktériumkörforgást.

A ló- és tehéntrágya különböző módon járul hozzá a talaj egészségéhez. A tehéntrágya különösen értékes, mert a tehén emésztése során a teljes naprendszer energiáit képviselő baktériumflórát állítja elő.

A komposztálás során a talajbaktériumok lebontják a szerves anyagokat, majd a giliszták tovább dolgozzák azt fel. A gilisztahumusz így sokkal koncentráltabb tápanyagforrást biztosít, és kisebb mennyiséggel is jelentős hatást lehet elérni.

A gondolkodás és a munka közötti kapcsolat: ha valaki előre megtervezi a folyamatait, kevesebb fizikai munkával érhet el jobb eredményeket. Egy kísérlet során a gazda későn trágyázott és gilisztákat is használt, de a talaj túl jó lett, így a gyomok is elszaporodtak. A gyomok is az egyensúly részei – ha egy terület túl sok tápanyagot kap, a természet igyekszik visszaállítani az egyensúlyt. A szulák például nemcsak konkurensként jelenik meg, hanem segíti a talajélet fenntartását.

A természetben az élőlények nem elnyomják, hanem kiegészítik egymást. Például két egymás mellett növő fa lombkoronája összeolvad, és egy közös egységet alkot. A gazda felismeri, hogy a természetben zajló folyamatokat a saját gondolkodása is befolyásolja.

A komposztálás előnyei mellett veszélyeket is rejt, például ha hirtelen túl sok szerves anyag kerül a talajba, az átmenet hiánya miatt a talaj nem tud megfelelően alkalmazkodni. A gyomnövények elleni védekezésben fontos szerepet játszanak a megfelelő takarónövények, például az apróhere vagy a rozs, amelyek elnyomják a nem kívánt gyomokat.

A talajba kerülő gyommagvak mennyisége hatalmas lehet, de az ősbaktériumok képesek lebontani a különféle vegyületeket, így segítenek a talaj tisztításában és egyensúlyának fenntartásában.

A vakondok jelenléte a talaj egészséges állapotát jelzi, mivel ők a giliszták és talajlakó kártevők természetes ellenségei. A gazdálkodás egyik kihívása, hogy miként lehet minimalizálni a gyommagvak jelenlétét, miközben a talajéletet fenntartják.

A terület korábban intenzív vegyszeres gazdálkodás alatt állt, különösen a burgonyatermesztés miatt, ami hosszú távú hatásokat hagyott maga után. A jelenlegi gazdák már több mint 5 éve nem használnak permetszereket, és figyelik a talaj természetes regenerációját.

A talaj javítása érdekében mulcsozás történik faaprítékkal és trágyával. Egy árok diófalevéllel van kitöltve, mert az lassítja a tarack terjedését. A fűfélék megjelenése azt jelzi, hogy a talajélet már kezd helyreállni.

A talajélet két év alatt jelentősen javult, a növényzet színe és állapota mutatja a különbségeket. A gazda kihasználja a malacok természetes ásási viselkedését a talaj fellazítására és gyommentesítésére, így csökkenti a fizikai munkát. A rendszeres áthelyezés lehetővé teszi, hogy a disznók folyamatosan új területeket dolgozzanak fel, elősegítve a talaj természetes megújulását.

Baktériumos oldat (a videóban 1 óra 15 percnél van szó erről):

• Egy hordóban bemutatja a komposztálási folyamatot: a szerves anyagok (szalma, könnyebb részek) felül úsznak, az alján baktériumok dolgoznak. Télen a hordó tartalma megfagyott, de a baktériumok életben maradtak. A baktériumos folyamat során gázok szabadulnak fel, ami a komposztálás előrehaladását jelzi. A keletkező folyadék nem büdös. A baktériumos lé akkor kész, amikor erős gázképződés indul meg. Ez azt mutatja, hogy a mikroorganizmusok kellőképpen elszaporodtak. megfelelő érlelés után szűrhető és használható trágyázásra. Az oldat hígítható vagy koncentráltan is alkalmazható, attól függően, mennyi áll rendelkezésre.

• A baktériumtrágyát állatok is fogyaszthatják, például lovak és kutyák, akik ösztönösen keresik ezt a természetes anyagot.
• A méhek vonzódnak a baktériumos léhez, és ha ezt fogyasztják, nem szenvednek nozémás fertőzésektől (méhek hasmenéses betegsége).
• Amikor a baktériumos lé bugyogni kezd, akkor már használatra kész. A hígítás mértéke attól függ, mennyi áll rendelkezésre.

• Visszamaradó anyagok felhasználása: A rostos maradékokat komposztálásra, tyúkok etetésére vagy növények trágyázására lehet használni.

Baktériumos oldat alkalmazása: A baktériumos trágyát permetezéssel vagy öntözéssel lehet kijuttatni. Magok áztatására is lehet használni, így a csírázó növények azonnal kapcsolatba kerülnek a talajbaktériumokkal. A baktériumos lé alkalmas talajoltásra, kis mennyiség is elegendő több hektárnyi terület kezelésére. A baktériumtrágya gyorsítja a komposzt érését, ha mély lyukakat fúrnak és beleöntik. A kinyert baktériumos oldat rápermetezhető a növényekre, levélfelületeken gombás fertőzések ellen is hatékony.

• A gazda által kísérletként alkalmazott baktériumos permet hatására a paradicsom 3 nap alatt 30 cm-t nőtt, a levelei nem sárgultak, és végig sok termést hozott.

 

Nemes Mátyás:

• A baktériumok működése hasonló a biogázreaktorokéhoz. Megfelelő körülmények között kell érlelni, hogy hatékonyan működjenek. Japánban egy professzor fedezte fel, hogy bizonyos baktériumtörzsek még extrém körülmények között (autokláv fertőtlenítés után is) életképesek maradnak.
• Az általa kifejlesztett baktérium-kultúra öntisztuló rendszerként működik, az aerob és anaerob baktériumok egyensúlyban tartják egymást.
• Ezek a baktériumok az emberi emésztőrendszerben is megtalálhatók, tehát nem ártalmasak.
• Az algatrágyák hasonló módon készíthetők, ha megfelelő körülmények között tenyésztik őket vízben.
• A természetes élőlények, például kutyák, lovak és méhek ösztönösen felismerik ezeknek a baktériumoknak a hasznosságát. Az emberi kételyek ellenére az állatok reakciója bizonyítja a baktériumos trágyák hatékonyságát.

Konklúzió:
A beszélgetés során a gazda gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a baktériumtrágyázás hatásairól, míg Nemes Mátyás tudományos háttérinformációkat és elméleti magyarázatokat adott a baktériumok működéséről és alkalmazásáról a mezőgazdaságban.

A gazda és Nemes Mátyás egyaránt a természetes módszereket és a tudatos gazdálkodást hangsúlyozza. A baktériumtrágya hatékony eszköz a talaj és a növények egészségének javítására, a helyi közösség pedig meggyőződhet róla saját tapasztalat alapján. A természet öngyógyító képessége és az emberi beavatkozás összhangja a fenntartható gazdálkodás kulcsa.