Kertbejárás Hosszúhetényben
HOGYAN TEHETJÜK TERMÉKENNYÉ KERTJEINKET? (2024)
Nemes Mátyás biogazda volt a vendégünk, aki 2015-ben az “Év biogazdája” kitüntetését nyerte el.
A biodinamikus gazdálkodás iránt érdeklődőknek figyelmébe ajánljuk az EGY TV alább megtekinthető riportját – videós kerti körbejárást – ahol Nemes Mátyás tanácsait követhetjük a fejlesztés alatt álló Pelle birtokról.
Fenntartható gazdálkodás és talajélet helyreállítása
A gazda és Nemes Mátyás beszélgetése során bemutatásra kerül egy fenntartható mezőgazdasági rendszer, amely a természetes folyamatokra épít, miközben csökkenti az emberi munkaigényt. A módszerek középpontjában a talajélet helyreállítása, a komposztálás, az állatokkal való együttműködés és a mikroorganizmusok szerepe áll.
A teljes videó alapján összeállított lényegi kivonatot alább olvashatják.
Egy kert újjászületése – a természet és az ember együttműködése
A történet egy olyan kertről szól, amely hosszú éveken át gazda nélkül maradt. Ezalatt a természet fokozatosan visszahódította a területet: a gyümölcsfákat benőtte a lonc, sűrű bozótosok alakultak ki, és a növényzet a saját törvényei szerint rendeződött át. A kert azonban nem elvadult, hanem visszatért egy természetes egyensúlyi állapotba. Az itt megjelenő növények mind alkalmazkodtak a hely adottságaihoz, és fontos szerepet töltöttek be az ökoszisztémában.
A területet vizsgálva jól kirajzolódott a természet háromszintes rendszere: a talajszint, ahol a humusz és a mikroorganizmusok dolgoznak; a cserjeszint, amelyet bokrok és kisebb fák alkotnak; valamint a lombkoronaszint, ahol a nagyobb fák és gyümölcsfák élnek. Egyes helyeken a cserjék túlnőttek a gyümölcsfákon, ami arra utalt, hogy a talajélet számukra kedvezőbb feltételeket biztosított. Az árnyékos részeken gyógynövények jelentek meg, míg máshol a gyep ritkulása jelezte a talaj gyengülését.
A kert megújításának központi eleme a talajélet helyreállítása lett. A biodinamikus szemlélet szerint minden egészséges növény alapja az egészséges talaj. A növények nem közvetlenül a földből veszik fel a tápanyagokat, hanem a talajban élő baktériumok, gombák és más mikroorganizmusok segítségével jutnak hozzájuk. Ezért kiemelt szerepet kapott a mulcsozás, vagyis a talaj szerves anyagokkal történő takarása. A szalma, a levelek, a kórók vagy a faapríték nemcsak a nedvességet őrzik meg, hanem táplálják is a talaj élővilágát.
A vastag, akár 20–30 centiméteres takaróréteg több feladatot is ellát. Nyáron megakadályozza a talaj túlzott felmelegedését, télen pedig védi a kihűléstől. Emellett segít abban, hogy az esővíz ne folyjon le gyorsan a lejtős területekről, hanem lassan beszivárogjon a gyökérzónába. A kert domboldali fekvése különösen fontossá teszi a víz megtartását. A délkeleti részek több napsütést kapnak, míg a nyugati oldal hűvösebb és árnyékosabb. A völgy alján található sötét, humuszban gazdag talaj jól mutatja, hogy a csapadék évek alatt ide mosta le a termékeny felső rétegeket.
A gyümölcsfák állapota szintén sokat elárult a terület múltjáról. Számos fa elöregedett, rosszul metszett volt, egyes részeik már elhaltak, ugyanakkor erős új hajtásokat hoztak. Ez azt jelezte, hogy megfelelő gondozással és talajkezeléssel még regenerálhatók. A metszés, a szervesanyag-utánpótlás és a talajélet támogatása együtt képes visszaadni a fák vitalitását.
A kertben a kártevők kérdése is felmerült, de a megközelítés itt is a természetes egyensúlyra épült. A pockok, lótücskök vagy pajorok elleni védekezés során előtérbe kerültek a biológiai módszerek. A macskák természetes módon ritkítják a pockokat, a fonálférgek pedig segíthetnek a talajlakó kártevők visszaszorításában. A biodinamikus gondolkodás szerint a természet hosszú távon hatékonyabban szabályozza önmagát, mint a vegyszeres beavatkozások.
A talaj javításában kiemelt szerepet kap a komposztálás. A gazda saját rendszerében venyigét, trágyát, konyhai hulladékot és más szerves anyagokat rétegez egymásra. A cél nem pusztán a hulladék hasznosítása, hanem olyan humusz előállítása, amely helyben visszakerülhet a kertbe. Ebben a folyamatban kulcsszereplők a giliszták. A gilisztahumusz rendkívül értékes, mert koncentrált tápanyagforrás, emellett gazdag mikrobiológiai életet hordoz. Egy egészséges talajban a giliszták folyamatosan javítják a szerkezetet, elősegítik a levegőzést és támogatják a tápanyagok körforgását.
A gazda tapasztalatai szerint a természet mindig az egyensúly helyreállítására törekszik. Ha túl sok tápanyag kerül egy területre, megjelennek azok a gyomnövények, amelyek segítenek feldolgozni a többletet. Így a gyomok sem feltétlenül ellenségek, hanem gyakran egy folyamat jelzői. Hasonló módon a vakond jelenléte is inkább az egészséges talajélet bizonyítéka, hiszen ott jelenik meg, ahol elegendő táplálékot talál a talajlakó élőlények között.
A biodinamikus szemlélet túlmutat a termesztés technikai kérdésein. A gazda szerint a talaj állapota és az ember egészsége között párhuzam vonható. Ahogy az emberi szervezet megfelelő táplálást és regenerációt igényel, úgy a talajnak is szüksége van élő mikroorganizmusokra, szerves anyagra és kiegyensúlyozott körülményekre. A talaj mikrobiológiai közössége sok tekintetben az emberi bélflórához hasonlítható: ha sérül, az egész rendszer működése romlik.
Ajánlott olvasmány Alwin Seifert: Kertészkedés „mérgek” nélkül c. könyve
A méhek és a biodiverzitás fenntartása
Külön figyelmet kap a biodiverzitás szerepe is. A méhek nélkülözhetetlenek a növények megporzásában, ezért olyan környezetet kell kialakítani számukra, ahol egész szezonban találnak virágzó növényeket. A méhállományok világszerte tapasztalható csökkenése figyelmeztetés arra, hogy a természetes egyensúly megőrzése nemcsak gazdálkodási, hanem társadalmi kérdés is.
Méhek befogása természetes módon
Egy régi méhészeti praktika szerint egy ásó és egy kalapács ütögetésével lehet megállítani a rajt, mivel a hangrezgéseket a méhek közelgő viharnak gondolják. Ez egy olyan megfigyelésen alapuló módszer, amely a természet törvényeire épít.
A terület korábban intenzív vegyszeres gazdálkodás alatt állt, különösen a burgonyatermesztés miatt, ami hosszú távú hatásokat hagyott maga után. A jelenlegi gazdák már több mint 5 éve nem használnak permetszereket, és figyelik a talaj természetes regenerációját.
A talaj javítása érdekében mulcsozás történik faaprítékkal és trágyával. Egy árok diófalevéllel van kitöltve, mert az lassítja a tarack terjedését. A fűfélék megjelenése azt jelzi, hogy a talajélet már kezd helyreállni.
A talajélet két év alatt jelentősen javult, a növényzet színe és állapota mutatja a különbségeket. A gazda kihasználja a malacok természetes ásási viselkedését a talaj fellazítására és gyommentesítésére, így csökkenti a fizikai munkát. A rendszeres áthelyezés lehetővé teszi, hogy a disznók folyamatosan új területeket dolgozzanak fel, elősegítve a talaj természetes megújulását.
Baktériumos oldat (a videóban 1 óra 15 percnél van szó erről):
- Egy hordóban bemutatja a komposztálási folyamatot: a szerves anyagok (szalma, könnyebb részek) felül úsznak, az alján baktériumok dolgoznak. Télen a hordó tartalma megfagyott, de a baktériumok életben maradtak. A baktériumos folyamat során gázok szabadulnak fel, ami a komposztálás előrehaladását jelzi. A keletkező folyadék nem büdös. A baktériumos lé akkor kész, amikor erős gázképződés indul meg. Ez azt mutatja, hogy a mikroorganizmusok kellőképpen elszaporodtak. megfelelő érlelés után szűrhető és használható trágyázásra. Az oldat hígítható vagy koncentráltan is alkalmazható, attól függően, mennyi áll rendelkezésre.
- A baktériumtrágyát állatok is fogyaszthatják, például lovak és kutyák, akik ösztönösen keresik ezt a természetes anyagot.
- A méhek vonzódnak a baktériumos léhez, és ha ezt fogyasztják, nem szenvednek nozémás fertőzésektől (méhek hasmenéses betegsége).
- Amikor a baktériumos lé bugyogni kezd, akkor már használatra kész. A hígítás mértéke attól függ, mennyi áll rendelkezésre.
- Visszamaradó anyagok felhasználása: A rostos maradékokat komposztálásra, tyúkok etetésére vagy növények trágyázására lehet használni.
Baktériumos oldat alkalmazása: A baktériumos trágyát permetezéssel vagy öntözéssel lehet kijuttatni. Magok áztatására is lehet használni, így a csírázó növények azonnal kapcsolatba kerülnek a talajbaktériumokkal. A baktériumos lé alkalmas talajoltásra, kis mennyiség is elegendő több hektárnyi terület kezelésére. A baktériumtrágya gyorsítja a komposzt érését, ha mély lyukakat fúrnak és beleöntik. A kinyert baktériumos oldat rápermetezhető a növényekre, levélfelületeken gombás fertőzések ellen is hatékony.
- A gazda által kísérletként alkalmazott baktériumos permet hatására a paradicsom 3 nap alatt 30 cm-t nőtt, a levelei nem sárgultak, és végig sok termést hozott.
Nemes Mátyás:
- A baktériumok működése hasonló a biogázreaktorokéhoz. Megfelelő körülmények között kell érlelni, hogy hatékonyan működjenek. Japánban egy professzor fedezte fel, hogy bizonyos baktériumtörzsek még extrém körülmények között (autokláv fertőtlenítés után is) életképesek maradnak.
- Az általa kifejlesztett baktérium-kultúra öntisztuló rendszerként működik, az aerob és anaerob baktériumok egyensúlyban tartják egymást.
- Ezek a baktériumok az emberi emésztőrendszerben is megtalálhatók, tehát nem ártalmasak.
- Az algatrágyák hasonló módon készíthetők, ha megfelelő körülmények között tenyésztik őket vízben.
- A természetes élőlények, például kutyák, lovak és méhek ösztönösen felismerik ezeknek a baktériumoknak a hasznosságát. Az emberi kételyek ellenére az állatok reakciója bizonyítja a baktériumos trágyák hatékonyságát.
Konklúzió:
A beszélgetés során a gazda gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a baktériumtrágyázás hatásairól, míg Nemes Mátyás tudományos háttérinformációkat és elméleti magyarázatokat adott a baktériumok működéséről és alkalmazásáról a mezőgazdaságban.
A gazda és Nemes Mátyás egyaránt a természetes módszereket és a tudatos gazdálkodást hangsúlyozza. A baktériumtrágya hatékony eszköz a talaj és a növények egészségének javítására, a helyi közösség pedig meggyőződhet róla saját tapasztalat alapján.
A kert története végső soron nem csupán a növényekről vagy a terméshozamról szól. Arról szól, hogy a természet megfigyelésével, tiszteletével és támogatásával hogyan lehet egy leromlott területet újra élettel telivé tenni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a talaj regenerációja, a szerves anyagok körforgása, az állatok természetes viselkedésének hasznosítása és az ökológiai összefüggések megértése hosszú távon fenntarthatóbb eredményeket hoz, mint a gyors, mesterséges megoldások. Ebben a szemléletben a gazda nem a természet irányítója, hanem annak figyelmes társa és gondnoka. A természet öngyógyító képessége és az emberi beavatkozás összhangja a fenntartható gazdálkodás kulcsa.
